Mina-rai no gas Timor-Leste nian besik hotu ho lalais
Mina-rai no gas Timor-Leste nian besik hotu ho lalais
Download a printable English PDF or link to this blog in English.
Semana kotuk liu ba, Parlamentu Timor-Leste halo diskusaun lalais no aprova revizaun Orsamentu Estadu ba 2015 ho unanimidade. La’o Hamutuk no Deputadu balun sujere katak tenke hamenus despeza tanba haree ba reseita mina-rai nian ne’ebé menus ona, maibé ema uitoan de’it mak hatene katak razaun prinsipál ne’ebé halo Timor-Leste nia reseita ne’e tanba produsaun mina-rai no gas hahú menus daudaun. Ne’e diferente ho folin mina-rai ne’ebé tun sa’e, nivel produsaun sei la sa’e tan ona tanba rezerva besik maran ona. Artigu ida ne’e sei esplora faktu no implikasaun sira husi realidade ida ne’e.
Ita moris hela iha nasaun ida entre nasaun sira ne’ebé depende maka’as ba esportasaun mina-rai iha mundu. Iha 2014, 73% husi reseita estadu nian mai husi konversaun riku soin naun renovavel mina-rai no gas ba osan, no 20% seluk mai husi retornu investimentu husi rendimentu mina-rai no gas ne’ebé ita simu iha tinan hirak molok ne’e nian.
Maski nune’e, reseita mina-rai no gas Timor-Leste nian kontinua mihis ho lalais, no ita simu menus reseita 40% hosi mina-rai no gas iha 2014 kompara ho 2013 nian, prinsipalmente tanba kampu Bayu-Undan no Kitan komesa maran daudaun ona. Liu 75% hosi kampu rua ne’e nia riku soin naun renovavel ne’e ita supa ona- ne’ebé irreversível.
Gráfiku iha leten ne’e hatudu dadus istóriku, inklui mós projesaun sira ne’ebé demonstra ho pontus no liña, ne’ebé la korije ho inflasaun ne’ebé mosu:
- Montante produsaun mina-rai no gas (liña metan mahar), iha barríl tokon ba tokon kada tinan.[1] Produsaun hahú iha 2003, sa’e maka’as iha 2006 no aproksimadamente konstante to’o 2013, ho produsaun másimu liu mak iha tinan 2012. Total produsaun monu 24% husi 2013 ba 2014.
Projesaun sira ba produsaun hafoin 2014 (liña metan pontillada) ne’ebé Ministériu Finansas halo ne’e bazeia ba informasaun husi kompañia mina-rai sira.[2] Sira hatudu katak produsaun tun konstantamente to’o 2020, hafoin ne’e kampu sira ne’e la profitavel ona atu hala’o operasaun.[3]
- Folin ba mina matak Brent iha merkadu global (liña mihis mean), iha presu Dolar EUA kada barríl.[4] Timor-Leste nia sorte di’ak tebes iha 2003-2008; mina-rai no gas nia presu fa’an sa’e dala tolu tanba ita nia produsaun iha tempu ne’ebá aumenta. Signifika katak Bayu-Undan halo retornu ne’ebé aas ho kusta kapitál ne’ebé uitoan – momentu ne’ebá, karik kampu ne’e mak ida ne’ebé profitavel liu iha istória ConocoPhillips nian. Presu monu iha 2009 nudár parte husi krize finanseiru global, maibé rekupera fila fali iha 2011, no presu kontinua hanesan to’o tinan 2014 nia klaran, molok monu fali tan.
Liña mean pontillada (.......) ba 2015 no 2016 ne’e hatudu senáriu referénsia daudaun husi projesaun Administrasaun Informasaun Enerjia (EIA) Estadus Unidus nian, no liña kór kafé pontillada (-----) hatudu projesaun ‘prudente’ antigu ne’ebé Ministériu Finansas uza iha Jullu tinan kotuk atu prepara Orsamentu Estadu 2015 nian. Revizaun projesaun ne’ebé prudente maizumenus $10/barríl ki’ik liu ho EIA nia senáriu referénsia ba 2015, no sei ki’ik liu tan iha tinan hirak oin mai.
- Reseita mina-rai no gas ne’ebé Timor-Leste simu (liña matak duplu), iha biliaun dolar kada tinan, hanesan hatudu iha eskala iha liman los ne’e. Kreximentu ida ne’e lalais liu bainhira produsaun no presu mina-rai nian aumenta sa’e to’o 2008, monu iha 2009 tanba mina folin tun, no sa’e fila fali iha 2012 bainhira presu no produsaun aumenta fila fali. Maski nune’e, to’o 2014 reseita tun to’o besik metade husi nivel reseita másimu iha 2012 nian. Maski presu no produsaun menus hotu, impaktu ne’ebé boot liu mai husi produsaun menus. Maski karik presu sei sa’e fali ba liu $100/barríl, produsaun sei kontinua atu tun, no nune’e mós reseita.
Liña trasejada kór matak (.....) hafoin 2014 hatudu projesaun reseita husi Orsamentu Estadu 2015 nian, maibé ida ne’e bazeia ba projesaun presu tinan kotuk nian (liña trajesada kór kafé) ne’ebé aas liu realidade atuál ninian. Durante tinan tolu oin mai, reseita sei signifikamente menus liu duke ida ne’ebé mak Ministériu
Komentar